"Östör gyámoltalanul ölelte magához. Megsimogatta a fejét, belecsókolt a hajába, s értelmetlen, buta szavakat motyogott: - Ejnye, hát ... Azt hiszi, hogy én... Törődöm én akárkivel, azt hiszi?... - Szelíden, kamaszos hév nélkül simogatta, szorongatta. Összerándult az asszony teste, amikor a férfikéz becsúszott a megbomlott pongyola alá, és eltalált a melléhez."
Östör Imre fiatal szakmunkás egy kertvárosi családi házban lakik, jól elkülönített szoba-konyhás lakrészben, nagyon csinos, nagyon rendes, hûséges és ragaszkodó asszonykájával. Ötéves házasok, boldogan élnek. Ám egy napon megbolydul a háziak nyugalma: az udvari lakó helyére egy rossz hírû, elvált fiatalasszony költözik, három vásott gyerekével. Két csonka család egymás mindennapos közelségébe kényszerül, szunnyadó ösztönök ébredeznek – a történet valahol itt kezdõdik.