Dénes Gizella: A magyar szimfónia

A császári Bécs külvárosában, Heilingstadtban, közel a kaszárnyákhoz, az árnyékos, de kissé poros Nussdorferg Gasse utolsó házánál egy este magas, nyúlánk férfi nézelődött. Április vége volt, de még éles szél viharzott az Alpok felöl. Többször megfordult maga körül, mintha keresgélt volna a pislákoló gázlámpák között. A ház utcai frontján üvegkirakat világított. Perecek, zsemlyék, különböző titokzatos formájú vajassütemények piroslottak benne. Közepén pedig, mint király az alattvalók között, hatalmas, porcukorral behintett kuglóf pompázott. A látványra előrehajolt a férfi és elmosolyodott. - Igen - gondolta. - Ez itt Kugelhup Flórián sütőháza. A fény ráhullt. Szép, sápadtbarna, sötétszemű férfi volt. Lágymosolyú és révedező. Barna, nagygalléros köpenye a bokájáig ért s széles, kockás sálját kétszer nyaka köré csavarva viselte. Magas kürtőkalapját és hosszúnyelvű esernyőjét kezében tartotta. Párszor átsimított sűrű, homlokába fésült barna haján.