"- Szegényember vagyok, uram... Szegény és földönfutó, kinek ez a nyomorult öltözete van, amit magán visel, és más semmije, ha csak az éhséget és a koplalást nem mondom, mert abból jut elegendő, de másból semmiből...
- De nem is akartad, hogy elegendő legyen! A nyomorúságot akartad továbbra is meg az éhségedet, és azt, hogy az uraknak a talpát nyaljad, és nekik szolgálj, csakhogy bántódásod ne essen, meg ne haragudjanak rád, deresre ne húzasson, meg ne botoztasson! Ott ültél négy esztendeig, de számold csak, akkor már szerte mindenfelé kaszát és csáklyát ragadott a nép! Hát akkor mondd csak meg nekem, miért ültél a fenekeden abban a nyomorult tanyában?"