Sánta Ferenc: Az áruló; Éjszaka

Ugyanaz a gondolat, ugyanaz a dilemma regényben és drámában: ki az áruló? Vaclav, a huszita harcos, Zsitomir, az egykori diák, később császári zsoldos, Eusebius püspök vagy a tábor-hegyi szegény paraszt? Az író őket idézi éjszakai órákon, velük beszélget, vitájukat hallgatja. Ki az áruló? Vagy kik az árulók? Az olvasónak kell eldönteni. Segít az író? Igen. Pedig nem mond ítéletet az árulók felett, de félreérthetetlenül kimondja: az igazság csak azé lehet, aki nem is kevés hibával és tévelygéssel, mégis a népet szolgálja. Cselekvésben, gondolkodásban, újrakezdésben, az igazság bonyolultságának megfogalmazásában egyaránt.