A XIX. század elején különféle irodalmi irányok voltak hazánkban. Volt franciás, deákos, németes, magyaros irodalmi irány. A magyaros irány uralkodóvá tétele, a nyugateurópai irodalmakban akkoriban dívó romanticizmussal való továbbfejlesztése s ezáltal nemzetiesebb irányú költészetünk alapjainak megvetése, igazi magyar szellemmel való telítése, a Kazinczytól megindított nyelvújítás zászlajának Vörösmarty Mihállyal s az Aurora-körrel való
diadalra juttatása Kisfaludy Károly érdeme. Kisfaludy Károly csak rövid, tíz évi munkásságot fejtett ki, de igen nagy hatással volt nemcsak az írókra, hanem a közönségre is. A költészet három ágában dolgozott: a líraiban, elbeszélőben, drámaiban. Sokszor idegen minta után, de mindig magyar lélekkel. Kiváló tehetségről tanuskodik lírája és elbeszélő költészete, de legnagyobb a drámában s itt is a vígjátékban. Elévülhetetlen érdeme, hogy színműveivel meghódította a magyar színpadot s a magyar közönséget.