Azt mondják, a materialista alig tud valamit az anyagról, a spiritiszta pedig alig tud valamit a szellemről. Kívülrekedt hallgatózóként feszül neki egyik is, másik is a számára makacsul zárt ajtót mutató dimenzióknak. A szellemi ember nem harcol, nem dönget bezárt kapukat. Egész létét, lényét kínálja fel a magasságoknak, s ami készséges csatornáján tisztán ácsorog, már engedi is tovább a várakozó világ felé. Amit így adni tud, az valóban Iható Arany Aurum Potabile...
Ez a kötet ilyen adomány.
Egy nyolcvanadik életévén túl járó művész ajándéka, oltárra tett áldozata, aki közel sem tekinti életművét befejezettnek. Ma is alkot, létének magasfeszültségéve épp úgy mint Szattvikus Fénybe mártott tollával...