Szeberényi Lehel: Erdő nincsen zöld ág nélkül

Részlet a fülszövegből: "A sors kegyeltjeként mindössze két hónapot töltöttem angyalbőrben életem során. Megúsztam annak idején a háborút, s véle a fiatalon kötelező katonai szolgálatot, egy súlyos betegség jóvoltából. Harmincnyolc éves fővel, már az írói, újságírói munkásság hátterével, a Kortárs szerkesztőségének langymelegéből emelt ki a katonai behívó, 1959-ben, hogy más elmaradottak között belekóstoljanak a kaszárnyák világába. Gondolható, hogy a polgári élet kényelmében már jól megfészkelt, meglett ember nem verte fenekét örömében a padlóhoz, s ernyedten bár, de megpróbált kibújni. Majdhogynem sikerült, ugyanilyen ernyedten legyintett: két hónap nem a világ, féllábon kihúzható. [...] Egyre azonban még nem gondoltam akkor: hány és hány katonai természetű írásomnak lesz kiindulópontja az én mátrai kényszerüdülésem, hányszor, de hányszor merítek tárgyi arzenáljából, s ha más nem, a történeteim mélyén húzódó lélektani szövedék biztosan oda szálazik! "