Déry Tibor: G. A. úr X.-ben; A kiközösítő

A G. A. úr X.-ben utópikus vagy inkább antiutópikus regény: egy soha nem volt világ kísértetiesen eleven leírása. A regény kerete szerint G. A., az író ifjúkori barátja, egy hosszú utazás végén jut el X. városába, majd az ottani életről, tapasztalatairól, elmélkedéseiről készült följegyzéseit az íróra hagyományozza. E fantasztikus városnak, ahova G. A. végeláthatatlan ócskavastelepeken átvergődve érkezik, különös törvényei vannak, élete mintegy fonákja a mi világunknak – avagy éppen veszedelmes lehetőségek képzeletben átélt megvalósulása volna? Déry Tibor költői részletekben és filozófiai gondolatokban gazdag regénye fordulatos, ironikus történetének tükrében szabadság és rend dialektikáját kutatja.
A kiközösítő látszat szerint Ambrus milánói püspök életrajza – valójában áltörténelmi regény és példázat. Déry Tibor csak azért használja a történelmi és mondai adatokat, hogy elrugaszkodva tőlük, a szent életű püspök sorsába ne lásson mást, mint nagyszerű lehetőséget egyén és közösség, tömeg és hatalom, hit és kétely örök és mindig új kérdéseinek megfogalmazására. Ahogy a regény angol kiadásának előszavában írja: „A magam legendája ez a nagy egyházatyáról, a kiváló teológusról, költőről, zeneszerzőről, az aranyszájú szónokról, a korai középkor egyik legnagyobb politikusáról. Minthogy megbízható adatok szerint sok csodát is tett, ezeket is beiktattam a történelmi adatok közé. Természetesen mindvégig abban a naiv hitben, hogy emberismeretem megbízhatóbb azoknál a költői látomásoknál, amelyeket többi kommentátora fejtett le Ambrus alakjáról. Sajnos, azzal a gyanúpörrel élek, hogy két fő ihletőm, Gibbon és F. Homes Dudden, könyvem olvastán fölvonták volna a szemöldöküket.”

Védőborítója sarka szakadt.