Németh László: Irgalom

"A regényt az életmű sommázatának is tekinthetjük. Németh László, mint már annyiszor nőt választott mondandója közvetítéséhez. Az Antigonéval rokon, a gyermeki hűséget példázó Kertész Ágnes figurájának megformálásával szervesen folytatja művei hőseinek elektrai magatartását és sorsát. Az 1920-as években játszódó történet ifjú medikájának apja iránti vonzódása, önmegtartóztató életvitele tulajdonképpen a világ kuszaságaitól való menekülni akarás, a tiszta emberi életre való vágyódás szép metaforája. A sok esztendei fogságból megrokkantan visszatért tanár apa enerváltsága, a személyéhez fűződő gyermeki ideák meghiúsulása, a fiatal szeretőt tartó, a házasság kötelékéből szabadulni akaró anya féligazságai végül is kiűzik a reményeiben csalódott lányt a család közegéből. Egy kórházi elfekvőben vállalt állása döbbenti rá a világban élők esendőségére, arra, hogy sorsukon igazítani csak az emberi irgalom szüntelen gyakorlása képes."