„Első könyvemet Miklós fiamnak ajánlom, akinek a szemével láttam s a fülével hallottam olyankor is, amikor a VII/b. osztály ajtaja zárva volt előttem…”
"A vékony, lányos képű fiú bizonytalanul állott meg a barna téglás iskolaépület előtt. Szemben vele - a lépcsőfeljárón túl - a kapu tárva-nyitva várta az új tanév első napján a növendékeket. Oldalt szoborba merevedett mesejelenet ékeskedett: egyfelől a nyáját legeltető János vitéz támaszkodott súlyos kébotjára, másfelől a ruhát mosó Iluska hajolt a patak fölé...
A magas épület falán itt-ott még néhány porladt szélű üreg sejttette a háború okozta sebeket egyik ilyen mélyedésben hangosan csivitelő verébcsalád ütött tanyát..."