"Érzelgős lírikusból fejlődött Vörösmarty és Petőfi követőjévé és a forradalom népies krónikájának, az Arany Trombitának dalnokává, noha eleinte nem értette meg és féltékeny elfogultsággal ítélte meg Petőfi költészetét. Borossebesen (Arad m.) született, apja gazdatiszt volt. Az eperjesi kollégiumban a Vachott testvérekkel és Erdélyi Jánossal együtt volt diák. Ő szervezte újjá a Magyar Társaságot, a kör Jácint (1836) című zsebkönyvébe ő írta a legtöbb verset. 1837-ben Nyelvészke címmel magyar nyelvtant adott ki a német-szlovák ajkú városban lakó diákok számára. 1839-ben megnősült, három év múlva elhunyt felesége emlékét szép elégiákban örökítette meg. Aradra nevezték ki váltótörvényszéki jegyzőnek; itt kezdett foglalkozni egy Dózsáról szóló verses regény tervével, de a cenzúra miatt fölhagyott vele. A forradalom alatt bírája, majd elnöke lett a pesti váltótörvényszéknek. Debrecenben egyike a verestollas radikálisoknak; itt adta ki 1849 májusában az Arany Trombitát, melyért később halálra keresték. Gyöngyösön bujdosott, 1852 végén feljelentés nyomán elfogták, s előbb az Újépületben, majd a königgrätzi várban raboskodott. Második felesége elhagyta, s amikor Sárosi 1855-ben kiszabadult, az alkoholban keresett felejtést. Krinolin-vers című gúnydaláért, melyet a solferinói osztrák vereségre írt, Budweisba internálták."
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei
Sárosy Gyula: Költemények Sárosy Gyulától
Kiadás:
Pest, 1858
Kiadó:
Kategóriák:
Magyar irodalom Régi nyomtatványok Vers
Terjedelem:
341 p.
Kötésmód:
félvászon