„Verseim… ’árokparti álmodozások’, kóborlásaim közben írom őket kiskocsmákban, vidéki állomásokon, öreg présházban, de soha saját könyvtáramban, dolgozószobámban – mert könyvtáram és dolgozószobám még nem volt soha. Nem vágok fel a nincstelenségemre, de sokat köszönhetek a gondok közé préselt, valóságközeli élethelyzetnek. Ez ébresztett rá… a hovatartozásra, ez adja fel számomra a kérdést, hogy a hétköznapi problémák mozdíthatatlanok-e, ez fűti lázadozásomat…” „A spekulációval teli világban most milyen ipari védősisakot tegyek a fejemre, hogy a megköveztetés félelme nélkül elmondhassam anyanyelvemen: az ég kék?... Hogy fülemet a földre – az emberek mellére – szorítva, közérthető alapossággal beszéljek életükről és saját életemről. Elképzelhető-e az egyszerű emberek egyszerű életének egyszerű szavakkal történő megfogalmazása?”
Ladányi Mihály falusi iparos-paraszti családból származott. A középiskola után a budapesti tudományegyetemre jelentkezett, itt került az irodalomhoz közel. Versei 1956-tól jelentek meg különböző irodalmi folyóiratokban. Dolgozott könyvkiadónál, napilapoknál, művelődési házakban. 1964-től az írásaiból él. Versei egyre kevésbé igazodnak bármiféle ideológiai elkötelezettséghez. Irodalomtörténészek szerint az 1945 utáni magyar költészet egyik legkiemelkedőbb, klasszikus nagyságrendű életműve a Ladányié.
SZÉPIRODALOM / Magyar irodalom kategória termékei
Ladányi Mihály: Mint a madarak
Kiadás:
Budapest, 1963
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
92 p.
Kötésmód:
egészvászon