Jókai Mór: Nincsen ördög; Eget vívó asszonyszív

Nincsen ördög: A cselekmény magját a szerző képviselőházi tevékenységének emlékeiből merítette. A megyei politikai élet, a pénzügyi spekuláció, csalások, a zavaros családi drámák, és a francia-porosz háború eseményeinek kavalkádját az író gazdag fantáziájának tükrében szemlélhetjük. A történet keretét a főhős párizsi utazása adja. A rossbergi vasúti szerencsétlenség drámai leírásával kezdődik, de hamarosan a francia fővárosban, Domány Kornél luxuslakosztályán folytatódik.
Beszélgetései kapcsán sorra elevenednek fel az írót érdeklő filozófiai és politikai kérdések. A regény természetesen nem nyújt átfogó körképet az író bölcseleti állásfoglalásáról, de megfogalmazza és szemlélteti azt a gondolatot, melyre már a cím tömörsége is utal. A felvilágosultan gondolkodó és a gyakorlati ismeretek birtokában lévő ember számára a Sátán saját összetett énjének egy kivetített metaforája, nem pedig természetfölötti lény, akinek a gonosz véletlenek játéka kösztönhető.
Eget vívó asszonyszív: Cselekménye a Rákóczi-szabadságharc idején játszódik, pontosan megnevezett dokumentumok, jegyzőkönyvek, tanúvallomások alapján megtörtént esetet dolgoz fel. Baranyai Miklós kuruc komisszárius és Ungvári Katalin rövid házassága a férj családjának és Debrecen polgárainak hathatós közbenjárására válással végződik. A férj, aki még a válás évében ismét megnősül, nem ismeri el első házasságából származó gyermekét. Az asszony minden követ megmozgat, városról városra járva tanúkat vallat ki, hogy a fia törvényességét bizonyító adatokat összegyűjtse. Sőt végső elkeseredésében - kálvinista létére - a római pápa elé viszi az ügyét. S harca nem eredménytelen, végül eléri, amiért küzdött.
A regény bemutatja a felekezetek, a debreceni kálvinisták és a katolikusok között dúló értelmetlen harcot, a pénzért, a vagyonért mindenre kész debreceni polgártípusokat, az érdekből elkövetett hazaárulásokat, az ellenséghez való pártolást stb. A korszerű hangvételű regényből az író csalódottsága érződik.