Laczkó Géza: Pest és a nők. I-II.

A Laczkó-novellák gazdag, sokarcú világából - szinte irányjelző csúcsként - három témacsoport emelkedik ki; az egyik a történelem: ez az írót regényekben, novellákban, tanulmányokban, egész pályáján végigkíséri. Történelmi novelláiban nem a nagy államférfiak, népek állapotára kiható helyzetek érdeklik, hanem a meztelenre vetkőző hétköznapok. Hágár, a kis szolgáló, méhében hordott fiáért visszaalázkodik Ábrahám sátrába; a Tomi piacán ácsorgó kiszolgált legionárius, a jazig puszták fia, azt keresi, aki majd ősei szokása szerint temeti el; Madame Talleyrand utolsó kalandját szövögeti... Laczkó nagy légkörteremtő erővel, hitelesen idézi meg régi korok alakjait, s bekalandozza szinte az egész magyar és európai történelmet. Saját korához szigorúbb, ahogy - másik fő témájaként - félresiklott életek fölé hajol, részvéttel és ítélkező szándékkal egyszerre. Szerencsétlen páriák e hősei, akár előkelő kastélyok, akár szegényházak lakói. Mind menekülnek - áporodott hálószobákból, karrierek hazug siker kulisszái mögül.