Régi magyar költők tára. XVII század. 14. Énekek és versek (1686 - 1700)

"Kötetünk a XVII. századot lezáró másfél évtized, az 1686 - 1700-as évek közköltészeti termését mutatja be. A 'magyar romlás századának' azon éveit, amikor a török félhold már fogyóban van Magyarországon, Erdély elveszti viszonylagos függetlenségét is; a Thököly-villongások üszkei még fel-fellángolnak, s a zsarát alatt már készülődik a Rákóczy-szabadságharc. Az alkalmi versszerzők - deákok, halálra ítélt rabok, kántorok, műkedvelők a társadalom minden rétegéből - többségének eddig neve és műve egyaránt ismeretlen volt, s itt lát először napvilágot... A közköltészet névtelenjei és nevesei nem csupán közösségi élményekről adnak számot, hanem alkotásaik műfaji és tematikai sokszínűsége révén a magánszféra minden területéről is. Műveik meg-megmutatkozó esztétikai értékén túl inkább érdekes és gazdag kultúrtörténeti forrásértékükkel járulnak hozzá a korszak ismeretéhez."