tartalom:
Wesselényi István (hadadi báró), (1674-1734)
országgyűlési és táblai elnök; kora ifjúságától fogva a Habsburgok híve s már 1699. Közép-Szolnokmegye főispánja volt. Ugyanezen évben lépett házasságra Bánffy György lányával, Katával. A kurucz mozgalmak kitörésekor Hadadról menekülni volt kénytelen (1703. aug. 4.) és társaival Szebenben vonta meg magát. Helyzetük itt valódi fogság volt; a városból is csak czédulával mehettek ki. A gubernator halála (1708. nov. 15.) után a bécsi kormány a gubernatori széket betölteni nem akarta, hanem e helyett elrendelte, hogy deputátusok vigyék a kormányt; ilyen deputatus lett Wesselényi is, a ki később 1710-1713-ig a deputatio elnöki tisztét is viselte. 1715-ben országgyűlési és táblai elnök lett, később pedig belső titkos tanácsos. 1733-ban a szebeni országgyűlés a gubernátori székre jelölte első helyen; kineveztetését azonban nem érte meg.
Naplót hagyott hátra, tartalmáról és kútfőértékéről tulajdonképen Ferenczi Miklós munkájából értesülünk. A naplóból Erdély ezen mozgalmas korszakának minden részletéről tájékozódunk, adatai pedig megbízhatók, mert azokat vagy a guberniumtól, vagy a generálistól nyerte. Feljegyzéseiben mindig tárgyilagos. A fontosabbaknak látszó okiratokat egész terjedelmükben lemásolja s ezzel naplója kútfőértékét még inkább növeli. (Magyar Elektronikus Könyvtár)
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető