Enczi Endre: Százezer ember

"Még a békeévekben kezdődik ez a történet a főváros közvetlen közelében, egy kietlen homokpusztaságon, hol Schalk Tódor és kisleánya tengetik magányos és vigasztalan életüket. Ide deportálják a fővárosból kitiltott notórius bűnözőket: tolvajokat, zsebmetszőket, orgazdákat, pénzhamisítókat, csavargókat, kik, kenyér, munka és nő nélkül már-már az őrület felé sodródnak. De nem sok idővel ezután megkezdődik az építés munkája, hogy a pusztaságból község, a községből város legyen. Az egykori bűnözők tekintélyes polgárok lesznek.
A város talaját durván bűnöző kezek termékenyítették meg és ezek a bűnözők az idők forgatagában hatalmas panamistákká finomulnak.
Csak egy ember van, ki ez ellen a szavát emeli. Bakos Mihály, mérnök, Walter Rudolf pénzhamisító törvénytelen fia, aki szerelmes Schalk Tódor leányába és ez a szerelem egyike a legszebb, legkülönösebb, legmélyebb szerelmeknek, amit eddig megírtak.
Tragikus sorsoknak, tragikus szerelmeknek, a lélek megdöbbentő mélységeinek és magasságainak írása ez a könyv, melynek írója Enczi Endre a kiválasztottak tehetségével emeli ezt a regényt az első sorban álló, maradandó értékű munkák közé."
 

Szennylapját kitépték.