Sz. B. Kan: 1848 Ausztriában és Németországban

Az egész haladó emberiség megünnepelte az 1848-as európai forradalmak századik évfordulóját. Ezek a forradalmak, Marx kitűnő meghatározása szerint „csak kisjelentőségű epizódok voltak, apró részek és repedések az európai társadalom kemény kérgén. De bepillantást engedtek az alanti mélységekbe... Lármásan és zavarosan kiáltották világgá a proletariátus felszabadítását, a 19. század titkát, e század forradalmainak titkát.”
Az a körülmény, hogy a polgári demokratikus forradalmak, amelyek csaknem egyidejűleg lobbantak fel Franciaországban, Olaszországban, Németországban és Ausztriában, valóban felfedték „a 19. század titkát – és először állították előtérbe a proletariátust, annak saját céljait és feladatalt.
Az a körülmény, hogy-e forradalmak során a munkások vörös zászlók alatt számos esetben kivonultak az európai nagyvárosok utcáira, hogy Franciaország fővárosában, Párizsban a munkások a júniusi napokban elég erősnek érezték magukat ahhoz, hogy fegyverrel a kezükben támadjanak a burzsoázia rendjére és osztályuralmára, arra késztette a reakciós történészeket minden országban, hogy az 1848-as forradalmi eseményeket vagy elhallgassák, vagy pedig durván kiforgassák mély világtörténelmi jelentőségű értelmükből.