Hóvári János: A hűtlen Dobó

1569. október 12-én a pozsonyi országgyűlésen a törvényes magyar király, I. Miksa parancsára börtönbe vetették a nagy hírű egri hőst, Dobó Istvánt s egy másik felső-magyarországi földbirtokost, a költő Balassi Bálint édesapját, Jánost. A vád szerint e felvidéki főurak összejátszottak az erdélyi fejedelemmel, János Zsigmonddal, hogy Habsburg-ellenes lázadást szítsanak a királyi Magyarországon. A letartóztatottak tagadtak, s a közvélemény nekik hitt. Nagy volt a felháborodás országszerte. Az országgyűlés követelte Dobó és Balassa szabadon bocsátását. A vádlók azonban több kompromittáló levelet tudtak felmutatni. Ezekről a per során kiderült, hogy hamisítványok. Valóban azok voltak? Csak koholmányoknak tekinthetjük az összeesküvés vádját, amellyel az öregedő országos vitézt, a török háborúk hősét bebörtönözték? Vagy az ország köteles védelmét elhanyagoló uralkodóval mégiscsak szembefordult egykor hűséges kapitánya? Mit bizonyít Balassa különös szökése fogságából és Dobó furcsa ragaszkodása börtönéhez? A nemzetközi politikában milyen titkos erőknek állt érdekében összeesküvést szítani vagy legalábbis annak látszatát kelteni?