Kornis Gyula: A magyar politika hősei

„Mélyen átgondolt, reálisan szemlélt kép, melyet Szent Istvánról, »az országépítés hősé«-ről ír. És milyen aktuális. Nemcsak azért aktuális, mert néhány esztendő előtt halálának 900 esztendős évfordulójáról emlékezett meg az ország, hanem inkább azért, mert alig látunk ma politikai cselekedetet, alig találkozunk politikai jelszóval, hogy az, aki a cselekedetet műveli, a jelszót világgá kiáltja, ne hivatkozna Szent Istvánra, a szentistváni szellemre, a szentistváni gondolatra. S minél haszontalanabb a cselekedet, minél öblösebb a jelszó, annál inkább: Szent Istvánnak kell helyt állania. A szentistváni gondolat az, mely a magyar alkotmány épségben tartását parancsolja. Szentistváni gondolat az, mely a parlamenti alkotmánynak valamelyik parlamenti párt vagy parlamenten kívüli csoportosulás szájíze szerint való reformját – értsd: használaton kívül helyezését nemzeti kötelességgé teszi. Szentistváni gondolat a többnyelvű ország harmonikus teremtő munkája és szentistváni gondolat Gobineau vagy H. St. Chamberlain vagy Alfred Rosenberg fajelméletének rideg alkalmazása. A szentistváni gondolat bunkójával minden vezér odasujt, ahova neki sujtani tetszik; egyikük sem hökken meg a gondolatra, hogy ebben az országban mégis akadhat néhány műveltebb ember, kik igazán számot tudnak adni arról, hogy mi az a szentistváni gondolat és van néhány gondolkozó ember, akiknek számára érdemes erről elmélkedni. Kornis Gyula ezek számára rajzolta meg az országépítés hősi alakját: Szent Istvánt. És ezek számára a magyar humanizmus hősét: Mátyás királyt. A magyar politikai világnézet hősét: Apponyi Albertet. Mert kinek, ha nem ezeknek? Ha nem azoknak, akik a sok merényletnek láttán, melyet a keresztény szellem, a humanizmus szelleme ellen minden nap és minden órában elkövetnek, Pázmány Péter vígasztalását keresik: sed est deus in coelo; et quamvis fluctuet, non mergitur illa navis. Ezekben kell és érdemes hitet ébreszteni, ezek számára kell példákkal igazolni, hogy jobbak vagyunk, különbre hivatottak, mint amilyen szerepre ma bennünket lenn tartanak, mint amilyen formát mutatni kényszerítenek.”
Fenyő Miksa ismertetőjéből. Megj. Nyugat, 1941/2. szám

A gerinc elválik a könyvtesttől.