A Magyar Sajtó Történetének második kötete az 1848-as forradalom elindulásától az 1892-ig tartó időszakot foglalja magába. A kezdőpont kijelölése nem szorul különösebb magyarázatra; a rendi Magyarország politikai történetének is, művelődéstörténetének is lezárulása ez. S lezárulása egyben a magyar sajtó története amaz első, hosszú, soklépcsőzetű szakaszának is, amely Rákóczi Veridicus-ával kezdődött, s olyan polgári célkitűzésű lapok megjelenésével ért el a fejlődés váltópontjára, mint Kossuth Pesti Hírlapja vagy Eötvös Józsefék Budapesti Szemléje. Igazi polgári kezdeményezések voltak ezek néhány hasonló társukkal együtt. Valóságos polgári sajtóról, polgári újságírásról, hírlap-előállításról, modern értelmű újságolvasó közönségről azonban mégis csak a forradalom és a szabadságharc idején kezdhetünk szólni.
S ha azt a szinte hihetetlenül gyors és sokszínű kibontakozást, amely e két esztendőben végbement, a szabadságharc bukását követő önkényuralom gátolta is, illetőleg megpróbálta is saját szolgálatába állítani, sem egyik, sem másik törekvése nem járt igazi sikerrel. Az 1867-es kiegyezés idejére a magyar sajtó műfaj és stílus, szerkesztés és szakosodás, technika és terjesztés tekintetében egyaránt eljutott arca a fokra, hogy megfelelő politikai és társadalmi körülmények között társa lehetett az európai újságírásnak.
TÖRTÉNELEM / Magyar történelem kategória termékei
A magyar sajtó története 1867-1892. II/2. kötet
Szerkesztő:
Kiadás:
Budapest, 1985
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Terjedelem:
551 p.
Kötésmód:
egészvászon
ISBN:
963053679