Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés

"Tegnap óta vagy alig három gyönyörű, kis lusztrumocska óta, itt Magyarországon, van valamink, amit névben, zászlóban halálra gyaláztak s ami még sohasem volt. Magyar szabadságnak hívták ezt a legyalázott valamit, melyet buta kongású, gonosz hangok ordítottak le hazug, piszkos, szentetlen ósdiságú lobogóról. Betűk a betűtlenség korából, hazafias jelszó az útonálló ragadozás patriótáinak falánk száján, levegő a kénköves barlangokban, úri istentelenség. De, íme, a havas, hatalmas, bíró és tisztító Idő ki tudta mosni sok zászlóval együtt a Rákóczi zászlót is, amelyen vidámsággal olvashatóan vidul: pro patria et libertate. De, íme, hazához tartozást és szabadságot kellett kapnunk végre s Jászi Oszkár lelkét, ki léleknek magyarsága senkiével össze nem hasonlítható. Tehát együtt: a hazafiasság újrakeresztelő szakramentumát, Jászit, a szabad szabadságot s azt a magyarságot, amennyi s amilyen még sohasem lehetett. S kaptuk a nagy, örök új igaz igazság-ideáknak egy minden idők óta ritka tudatosságú, elhivatott, harcos hősét, kiben minden ébredt s homlokával a legnagyobb Szfinx lábát érintő magyarnak nagy kedve telik. Igen, Jászi Oszkár a legnemesebb harcosok közül való, a hérosz-legendák igazolója, ő aki a legendáknak már-már legendás cibálója, ő: a véreskezű művész." Ady Endre, Nyugat

Érvénytelen könyvtári bélyegzővel.