Mindenféle történelmi korok közös jellegzetessége, hogy fel-felbukkannak bennük törvényen kívüli elemek. Az ilyen, az adott kor társadalmi rendszerébe be nem illeszkedő, a mindenkori hatalommal szembeszegülő emberek határozták meg a XIX. században fénykorát élő betyárvilágot is. A betyár a XVIII-XIX. századi bujdosó rablók általánosan elterjedt neve volt Magyarországon, de a nép elterjedten szegénylegényekként is emlegette őket. A hivatalos iratokban tolvaj, rabló, haramia, zsivány, ragadozó, lator néven emlegették őket. A betyároktól okkal kellett tartani, de ugyanakkor rajongani is lehetett értük. A magyar népköltészet sok betyárt megénekelt, olyanokat, mint Angyal Bandi, Bogár Imre, Sobri Jóska és talán közülük is a legismertebbet, Rózsa Sándort. Ők rendszerint az egyszerű nép szemében bátor, igazságos, a gazdagokat megbüntető, a szegényeket megsegítő, az árulókkal leszámoló hősök voltak, gyakran még a golyó, a kard sem fogott ki rajtuk, csakis csalafinta árulás okozhatta vesztüket...
TÖRTÉNELEM / Magyar történelem kategória termékei
Vécsey Aurél (Horváth Zsolt): Betyárvilág Magyaroszágon
Kiadás:
Budapest, 2009
Kiadó:
Kategóriák:
Magyar történelem Kriminalisztika
Terjedelem:
206 p.
Kötésmód:
papír
ISBN:
9789632900490
tartalom:
leírás:
Egy-két tollas jegyzettel.