Eperjesi vésztörvényszék név alatt ismeretes az a politikai bíróság, melyet nápolyi gróf Caraffa Antal császári tábornok 1687-ben Thököly híveinek kiirtása és megfélemlítése végett állított fel Eperjesen. Caraffa saját elnöklete alatt 12 tagú bizottságot szervezett, melyben 4 császári katonán kívül 8 magyar nemes és polgár vett részt. De amint a bírák egyike később az országgyűlésen kijelentette: a bírák szavazata meg volt kötve; mindennek a tábornok akarata szerint kellett történnie. Szavazatukat a hadbíró fülébe kellett súgniuk. A nem magyar tagok szava többet nyomott, s különben is nem a szavazatok szerint hozattak az ítéletek. Szentiványi László, s egy becstelen nő, kit emlékeink Tábori Erzsóknak neveznek, voltak a fővádlók, kiknek följelentése alapján 1687 február 16-án megkezdte Caraffa az elfogatásokat. Csupán gazdag és tekintélyes embereket fogtak el, kiket azonnal a legszörnyűbb tortura alá vetettek. Rettentő kínzásokkal kicsikart vallomások és koholt levelek alapján hozták az ítéletet, mely többnyire halálra szólt. A vérpadot a piactéren állították fel. A szadista Caraffa 24 kiváló eperjesi polgár, előkelő nemes életét oltatta ki.
TÖRTÉNELEM / Magyar történelem kategória termékei
K. Papp Miklós: Caraffa és az eperjesi vér-törvényszék I-II. kötet
Kiadás:
Pesten, 1863
Kiadó:
Kategóriák:
Magyar történelem Régi nyomtatványok
Terjedelem:
170 p., 134 p.
Méret:
12 x 16 p.
Kötésmód:
félvászon
tartalom:
leírás:
A könyv felső részén szürkés elszíneződés van.