tartalom:
"A XIX. század harmincas éveiben kiformálódik, a negyvenes években megerősödik egy új eszmei áramlat: a magyar liberalizmus. Képviselői a feudális rend felbontását óhajtják, egyszersmind az egyéni szabadságjogok biztosítását az ország minden lakosa számára. A polgári társadalmak példájából viszont azt tanulják, hogy az egyéni szabadság leginkább nemzeti keretben teljesedik ki. Ámde Magyarország nem önálló állam, hanem a Habsburg-birodalom része, lakói között pedig a magyarság csak kisebbet alkot. Mivel a liberálisok szemében a nemzeti keret csupán magyar lehet, kettős igényű kettős kérdésbe ütközik: hogyan valósítható meg a magyar nemzeti keret egy heterogén összetételű birodalomban és annak abban az országban, amelyben a nem magyarkor jelentik a többséget. Hiszen az egyéni szabadságjogok kiterjesztése e többség súlyát éppen a magyarság rovására növeli meg, sőt a más ajkúaknál is a közösségi szabadságjogok igényének megerősödésére vagy egyenesen a megszületésére vezet. Ez pedig azt a veszélyt hordozza magában, hogy a mindenkire kiterjesztett személyes szabadságok alapján megszülető, új típusú közösség - a nemzet - nem lesz magyar."
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető