Nem panaszkodhatom, a Húsz év után szép érdeklődést keltett, amit, ha szeretném a nagy szavakat, szinte viharnak is nevezhetnék. Az emigráns sajtó apraja-nagyja foglalkozott vele, ismeretlen emberek hosszú levelekkel tiszteltek meg, telefonokat kaptam, vitaesteket tartottak a könyv fölött, s volt szónok, ki egy éven át dörgedelme célpontjának választotta, egy-egy kiragadott mondatát hazafi-mutatványként táncoltatva meg. S ha nagyritkán emberek közé megyek, mindig akad honfitárs, aki bizalmasan félrevon, (bizalmasan, mert mint mondja, nyilvánosság előtt nem kíván ártani nekem), s miután megdicsérte stílusom, közli velem (mint jó baloldali a baloldalival, vagy mint jobboldali a jobboldalival, vagy még inkább, mint becsületes magyar a becsületes magyarral), hogy mindig értelmes embernek tartott, de ez alkalommal valahogy cserbenhagyott a szép eszem. Mert nem méltánylom Kádár János deákferenci erényeit, vagy (s ez a gyakoribb eset) mert naivságomban akaratlanul is azokat segítem, akik a „nemzeti emigrációt” szét akarják zülleszteni. S még azt sem mondhatom, hogy csak kifogásokkal halmoztak el. Könyvem kapott legalább annyi dicséretet, mint elmarasztalást. S éppen azoktól, kiknek véleményére a legtöbbet adok. Ha csak hiúságom volna az ügyben érdekelt, ez elég babér ahhoz, hogy nyugodtan megpihenjek rajta.
TÖRTÉNELEM / Magyar történelem kategória termékei
Gombos Gyula: Huszonegy év után
Kiadás:
München, 1972
Kiadó:
Kategóriák:
Nyelv:
Magyar
Sorozat:
Terjedelem:
95 p.
Kötésmód:
papír