Hajdu Tibor: Károlyi Mihály. Politikai életrajz

"Károlyi nagysága nem abban állt, hogy magáévá tett olyan igazságokat, amelyeket előtte már mások felismertek, hanem abban, hogy cselekedeteit következetesen ezekhez merte igazítani, tekintet nélkül saját vagy osztálya érdekeire" - állapítja meg a szerző. Szenvedélyes igazságkeresése fordította szembe Károlyit, az ezerholdasok érdekeit megtestesítő OMGE fiatal elnökét az úri Magyarországgal. Közéleti szereplése első évtizedének beható ismertetése különös figyelmet érdemel, hiszen önéletrajzában erről viszonylag kevés szó esik. Hajdu Tibor külföldi levéltárak nemrég hozzáférhetetlen titkos dokumentumaival tisztázza Károlyi sokat vitatott első világháborús tevékenységét, tárgyalásait. 1918-as szerepét jellemezve egyetértően idézi Krúdyt, aki szerint Károlyi "mérföldjelző a Rákócziak óta századokon át vonuló magyar politikában". Az emigráns évekről szóló fejezetekben olyan kérdésekről olvashatunk, amelyeket Károlyi nem részletezhetett műveiben. Így például az illegális kommunista párthoz, a baloldali emigrációhoz, a húszas évek elején a jugoszláv és csehszlovák kormányhoz fűződő kapcsolatairól. Nagy érdeklődésre tarthat számot külpolitikai koncepciójának elemzése, állásfoglalása Magyarország külpolitikai helyzetéről, orientációjáról nagy sorsfordulók idején, a trianoni béke, majd Hitler hatalomra jutása után. A könyv utolsó fejezete Károlyi hazatérésével, majd a Rajk-per miatti újabb távozásával foglalkozik. Hajdu Tibor tudományos alapossággal mutatja be századunk e kiemelkedő politikusa pályafutását."