Bendefy László: Kummagyaria. A kaukázusi magyarság története

Kummagyaria névvel illették régi utazók, pápai bullák, történetírók, földrajztudósok, stb. a Kuma folyó két oldalán elterülő egykori országot. A kaukázusi népek között még pár nemzedékkel ezelőtt is élő volt a hagyomány, hogy a Kaukázus hatalmas hegycsúcsainak északi lankáitól egészen a Manicsj folyóig terjedő területet, melyet a Kuma folyó szel keresztül, sok száz éven át magyar, illetve magyarokkal rokon törzsek népesítették be. Az örmények nagy tudósa, Chorenei Mózes, "Arménia Földrajza" c. művében mintegy 1500 esztendővel ezelőtt felsorolta a hazája szomszédságában található népeket, köztük a Kaukázustól északra élő kum-, vagy kuma magyarokat. Jóval később, 1245-ben ugyanezen névvel illeti Piano da Carpino pápai követ is ezt a népet és több pápai bulla is Cummageriának nevezi. Egykori ott-éltükről még ma is számos régészeti lelet, valamint helynév tanúskodik, mint pl. az egykori főváros közelében lévő "Burgun Madzari" és még több tucat helység neve a környéken. Fejedelmi városukat, a Kuma partján épült Madzsart az arab földrajz-tudós, Abu-l'-fida már 1321-ben említi, de később, romjaiban számos utazó látta, leírta és tanusította, hogy az a magyarok városa volt. A magyarok kaukázusi őshazájával, Kummagyaria és népe történetével ismertet meg Bendefy László lebilincselő könyve.