Forrai Sándor: Küskarácsontól sülvester estig. Egy botra rótt középkori székely kalendárium és egyéb rovásírásos emlékeink

"A gondolatok beszéd formájában történő közlése, továbbadása társadalmi szempontból nélkülözhetetlen, de a kapott információ tartós megőrzésére nem alkalmas. Az emberiség fejlődése során az "adattárolás" számos technikai megoldáshoz vezetett. Ennek egyik legősibb formája az írás, amely hatalmas fejlődésen ment keresztül. Segítségével tanulunk, tervezünk, alkotunk, és nem utolsósorban visszapillantunk a régmúlt idők kultúrájára, történelmére. Ékírásos agyagtáblák, kőbe vésett hieroglifák, papírusztekercseken levő írások, fába, kőbe vésett rovásírások beszélnek évezredek kultúrájáról, társadalmáról, társadalmi viszonyairól. Megelevenednek előttünk a bibliai események, a rabszolgatartók, az uralkodók és elnyomottak élete, és mindezekkel együtt maga az ember. Ha a ma embere felfigyel a történelmi eseményekre és érdeklődése tevékeny visszapillantásra serkenti, elsőként az egyes korszakok írásával találja magát szembe. Ha korábban nem is gondolt rá, most újabb, izgalmas kérdések merülhetnek fel benne. Milyen írással és hogyan írták rá, most újabb, izgalmas kérdések merülhetnek fel benne. Milyen írással és hogyan írták ezeket? Van-e közük a mai írásunkhoz? Hogyan fejthetők meg és mit mondanak el még azon kívül, amit egy ókori leletekből álló kiállítás bemutathatja?"