tartalom:
"A Párizsban élő ferences történész kutatásai során azt kereste, hogy milyen vallási jellegű ismeretekkel rendelkezhetett a magyarság a feltételezhető őshazáiban, és milyen elemekkel gazdagodhatott az ott szerzett ismeretanyag a hosszú vándorlás idején. A jelen mű téma-megközelítése azért új, mert a politikai háttér pontosabb megrajzolása mellett, elsősorban azokat emeli ki, amelyek leírásában a szerző vallási vonatkozású részleteket vélt felfedezni. A magyarságban már a pogány korában is megvolt a természetfeletti világ iránti érzékenység. Mind a finn-ugor rokonnépek, mind a török-tatár népek ősvallásában mindmáig kimutathatók a puszta természetimádás, varázshit, szellemkultusz fölé emelkedő, magasabb rendű vallási eszmék a Világalkotó, az emberi sorsot kézben tartó Öregistenről, a másvilági életről, jutalomról, büntetésről. A családfőben, törzsfőben, fejedelemben az Ég Kiválasztottját tisztelték, uralkodójukat az Ég Istenével hozták kapcsolatba az emberistenítés bálványozó hite nélkül. De hosszú vándorútja végén a magyarság, maga mögött hagyva pogány múltját, bebocsátást kért és kapott a keresztény népek nagy családjába."
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető