Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI-XVII. századból

Kötetünk a XVI – XVII. századi magyar történetbe, a török hódoltság korába vezeti az olvasót. A közreadott tanulmányok azonban nem a politikai élet eseményeivel, nem is a hadjáratokkal vagy országgyűlések történetével foglalkoznak, belőlük nem királyok, hadvezérek vagy államférfiak lépnek elénk. Szerzőjük, Takáts Sándor, a kisembereknek mindennapi küzdelmes, munkás életét rajzolja meg, a nagy történelmi események súlyát hordozó nép hétköznapjait.
„Köztörténetünk minden változatossága mellett is azért oly száraz, mert az élet közvetlensége hiányzik belőle írta egyik tanulmányában Takáts. – Nálunk még ma is a politika és a hadviselés a fő a történetírásban. A politikai és a hadi küzdelmek szereplőinek a dolgai minden helyet maguknak foglalnak le, s így aztán a nemzet belső életének és művelődésének alig maradt évkönyveinkben hely. A magyar műveltségtörténet – különösen a szorosan vett népé – igazán mostoha sorsban részesült. Alig van kor, melynek belső életét igazán ismernők. A legtöbb történetíró a magyar nép életének ismertetését kimeríti azzal, hogy jogi, politikai és hadi kötelességeit megvilágítja. szorosan vett társadalmi fejlődéssel, a köznapi élet jelenségeivel már alig foglalkozik... Amit íróink e téren eddig elmulasztottak, azt kétszeres erővel pótolnunk kell. Ha a magyar nép igazi múltját ismerni akarjuk, akkor könyveinket politikával és háborúk leírásával ne tömjük meg. Ne csak a pusztításnak, de az építésnek is adjunk helyet.”