Mucs Sándor: Politika és hadsereg Magyarországon 1944-1948

A hadsereg és a politika egymáshoz való viszonya már több mint egy évszázada az osztályharc egyik alapkérdése. Ez abból fakad, hogy a burzsoázia ideológusai és politikusai hosszú évtizedeken keresztül a burzsoá állam által megszervezett fegyveres erőt – a hadsereget, a rendőrséget, a csendőrséget – úgy igyekeztek beállítani, mintha ez osztályokon felül állna, és az egész társadalom érdekében fejtené ki tevékenységét. Ezt a gondolatot erősítendő a burzsoá államhatalom a társadalom nagy nyilvánossága előtt megtiltotta a fegyveres erők tagjainak a közvetlen politizálást, azt, hogy azok valamilyen politikai pártnak vagy politikai szervezetnek tagjai lehessenek. Ez vonatkozott a burzsoá pártokra is. E tilalmat rögzítették a fegyveres erők szabályzataiban is. A hadsereg politikamentessége tehát, látszólag, biztosított volt.
A dolgozó osztályok azonban – gazdasági és politikai harcaik közepette – azt tapasztalták, hogy ez az úgynevezett politikamentes hadsereg, amikor parancsot kap, kíméletlen eszközöket, nemegyszer fegyvert használ ellenük, az uralkodó osztályok politikájának védelmében. A dolgozó osztályokat saját tapasztalataik győzték meg arról, hogy a burzsoá állam hadserege nem politikamentes, hanem ellenkezőleg, ennek az államhatalomnak egyik legkíméletlenebb eszköze. A magyar munkásosztály több évtizedes tapasztalatai megegyeztek a nemzetközi tapasztalatokkal.