Szénássy Zoltán: Rév-Komárom

"Komárom a hadak országútján fekszik. Nyugaton a Duna, északon a Vág-Duna határolja. A két folyó találkozásánál terül el a város, 110 méter tengerszinti magasságban. Földrajzi helyzetét (a járásnak) a 17°43'- 18°32' hosszúsági, illetve a 47°37' – 47°52' szélességi koordináták szerint határozhatjuk meg.
Komárom városának több mint évezredes történelmét véres csaták és ostromok jelzik. A történelem kutatói a várról, mint bevehetetlen erősségről szoktak megemlékezni. Nevezték a Duna Gibraltárjának is, mivel a két oldalról vízzel védett vár – a híres tengeri erősséghez hasonlóan – szinte bevehetetlen volt. Ezt szimbolizálja a „Kőszűz", a vár északnyugati bástyáján álló szobor, mely védangyalként kiáltja az ellenség felé: „Nec arte, nec marte!" (Sem csellel, sem erővel). A honfoglalás előtti időkből két nép tárgyi emlékei maradtak ránk; a rómaiaké, valamint az avaroké. Mindkét nép több évszázadon át uralta Pannoniát.
A komáromi vár tucatnyi ostromot állt ki az elmúlt évszázadok alatt. Falai dacoltak tatárral, törökkel, némettel, orosszal. Takáts Sándor, a város krónikása írja A komáromi daliák a XVI. században című művében: „Komárom mindétig kis város volt, s ma is az, csak a múltja nagy. Sokat, mondhatatlanul sokat szenvedett a város népe, de talán éppen a létért való folytonos küzdelme és a szakadatlan szenvedés acélozta meg a szíveket és a lelkeket."