Csomor Lajos: Szent István koronája nyomában

"Több mint három évtized után 1978-ban került haza a magyar Korona, s ezáltal mód nyílt arra, hogy művészettörténész kutatók ismét megvizsgálhassák. Tőlük függetlenül, 1983-ban két másik érdekes vizsgálatot is végeztek, de ezt már aranyműves szakemberek, azaz ötvösök. Ez utóbbi csoport vizsgálati eredményeit, következtetéseit, feltételezéseit ismerteti röviden Csomor Lajos, a csoport egyik tagja ebben a könyvben. Mivel ténymegállapításaink nem mindenben egyeznek meg a tudományos kutatókéval, természetes, hogy következtetéseik és feltételezéseik is eltérőek. A szerző elöljáróban közli, hogyan történt a két vizsgálat és kik vettek részt benne, majd leírja a Koronát mai állapotában és ismerteti a Koronakutatás eddigi eredményeit. S miután az ötvösök a Korona "mérésekor" már azon is tűnődtek, hogy a szakemberek szemében nyilvánvaló változtatásokat milyen okból és miképpen hajthatták végre - a páratlan ötvösalkotás szerkezetéből arra is következtettek, hogy milyen - ma már nem látható - részletek lehettek még a Koronán. A Korona-kutatás szempontjából ez a tényekben és következtetésekben gazdag fejezet munkájuknak talán legfontosabb eredményeit tartalmazza. A szerző - lévén gyakorló aranyműves - ezenkívül még arra is vállalkozott, hogy a maga szemszögéből bizonyítsa a Korona mint ötvösalkotás egységét, következtessen arra, hogy milyen lehetett eredetileg és mai szakmai tapasztalatai alapján elmondhassa tervezésének menetét. De még ennél is tovább lép: egy középkori munkafolyamat-leírás és a részmunkafolyamatok logikája alapján nagyon meggyőző módon írja le, hogy eredetileg miként készülhetett a Korona? Az olvasók számára talán ez a könyv legérdekesebb része."