tartalom:
"A magyar szociáldemokrata munkásmozgalom első világháború előtti első generációjához tartozó Weltner Jakab politikai tevékenysége az 1918-1919-es forradalmak időszakára és az ellenforradalmi rendszer másfél évtizedes időszakára esett. Munkásságának fénykora 1919 előtt volt, amikor a párt egyik kiemelkedő vezetőjeként tevékeny szerepet játszott a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tömegpárttá alakításában, szervezeti keretei kiépítésében és a szocialista eszmék széles körű elterjesztésében. Szociáldemokrata részről egyik aláírója volt 1919 márciusában a Kommunisták Magyarországi Pártjával való egyesülést rögzítő Egységokmánynak, eljutott a proletárdiktatúra szükségességének a felismeréséig. A Tanácsköztársaság alatti politikai ingadozása ellenére, megdöntése után ötéves bécsi emigrációba kényszerült, ahol magánemberként élt, s nem vett részt az emigránsok politikai tevékenységében. A magyarországi amnesztiarendelet után elsők között tért haza, ismét bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba, s a Népszava szerkesztőjeként, majd országgyűlési képviselőként tevékenykedett. A párt irányításában akkor már nincs lényeges szerepe, a határozatoknak inkább végrehajtója, mintsem megalkotója, a vezérkarból a másodvonalba szorult vissza. A dualizmus kori eredményes politikai módszerei az ellenforradalmi viszonyok között hatástalannak bizonyultak."
Ár:
nincs raktáron, előjegyezhető