Burton C. Andrus: A nürnbergi huszonkettő

Göring piros kalapdoboza, bőröndnyi gyógyszere. Hess irányítható memóriazavara, Keitel és Jodl vélelkedése a katonai becsületről - ez is történelem. Ha az olvasó a huszonkét embertelen háborús főbűnös "emberi" vonásai iránt érdeklődik, ez az érdeklődés természetes. Burton C. Andrus ezredes, a mondorfi kihallgatóközpont, majd a nürnbergi börtön parancsnoka azonban másfajta információkkal is szolgál. Andrus nem pszichiáter, ezért többet foglalkozik "szervezési kérdésekkel", s amíg negyedszázaddal a nagy per után is tud újat mondani a nürnbergi huszonkettő hazugságairól, pöffeszkedésről, hamis pózairól (és ami ezek mögött bujkált: rettegésükről), könyvének lapjain leleplezi feletteseinek hanyagságát, nemtörődömségét is. Az őrszemélyzet összetételének és feladata kényességének ismeretében szinte csodálkoznunk kell, hogy a huszonkét gonosztevő közül húszan végül is elnyerték végső büntetésüket. Burton C. Andrus könyvét egy tisztességes, kötelességtudó katona mindvégig feszülten izgalmas, helyenként nagy forrásértékű munkájának mondhatjuk.