Kindler József: Matematikai statisztika. I.

A jegyzet összeállításában az oktatási tapasztalatokon kívül figyelembe vettem a hallgatók mérnöki előképzettségéből adódó előnyöket és a gyakorló mérnöki gondolkodásmód sajátosságait, továbbá az üzemgazdasági, szervezési, vezetési gyakorlat által támasztott követelményeket is.
Az előadott ismeretanyag tulajdonképpen sem anyagában sem előadásmódjában nem tekinthető szigorúan matematikai értelemben vett matematikai statisztikának, mert számos olyan kérdést is tárgyal, amelyet hazai szakirodalmunk az úgynevezett általános statisztika körébe sorol, továbbá bizonyításaiban és indoklásában gyakran folyamodik a szemléltető jellegű, verbális eszközökhöz. Erről az oldalról tekintve helyesebb lenne a statisztikai elemzés elnevezés, ettől azonban e kifejezéshez tapadó túlzottan egyoldalú matematika mentes hazai jelentésváltozat miatt eltekintünk s inkább a matematikai statisztika elnevezésnél maradunk.
A jegyzet két kötetben jelenik meg. Az első kötet tartalmazza az általános ismereteket beleértve a szükséges leíró statisztikai módszereket és eljárásokat, az indexszámítást, továbbá a valószínűségelmélet „előtanulmányait”: a halmazelméletet, az eseményalgebrát és a kombinatorika összefoglalását.
Az oktatási tapasztalatok alapján célszerűnek látszott a korszerű méréselmélet áttekintése is(ugyancsak külön fejezetben).
A valószínűségelméleti és matematikai statisztikai elemzési témák a második kötetben jelennek meg.
A jegyzetben használt szakkifejezések és jelölések általában megfelelnek az érvényben levő magyar szabványok előírásainak. Az esetleges eltéréseket mindig megjelöljük, valamint a szabványos esetekben is közöljük a fontosabb szinonim kifejezéseket.
A jegyzet témáinak kifejtése során előfordul – különösen a jegyzet elején-, hogy egy-egy fogalom vagy gondolat tárgyalásában olyan fogalmak szerepelnek, amelyek bevezetésére és kifejtésére csak később kerül sor.