Matematikai versenytételek II. rész. 1929-63. évi versenyek

E munka első kötete egyben Kürschák József «Matematikai versenytételek» c. munkájának új kiadása is. Miként az eredeti munka, az első kötet is az 1928-ig megtartott versenyek anyagát dolgozta fel. Ebben a második kötetben az azóta megrendezett versenyek tételeivel foglalkozunk, kezdve az 1929. évi versennyel, és feldolgozva még az 1955. évi versenyt is. Igazodni igyekeztünk ebben a kötetben is az első kötetnek Kürschák által megszabott kereteihez. Ha mégis megváltoztattuk valamelyest ezeket a kereteket, akkor ezt elsősorban a versenyek megrendezésében bekövetkezett fejlődés indokolta. Hadd szóljunk hát néhány szót magukról a versenyekről.
A «Mathematikai és Physikai Társulat» 1894-ben határozta el, hogy matematikai tanulóversenyeket rendez. Ezzel kívánt maradandó emléket állítani annak, hogy a társulat elnökét, báró Eötvös Lorándot vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki. A társulat évenként ősszel rendezte az érettségi vizsgát tett tanulók részére e versenyeket Budapesten és Kolozsvárott, majd az első világháború okozta háromévi szünet után Budapesten és Szegeden. A versenyeken négy óra állt rendelkezésre a kitűzött három feladat megoldására, s a versenyzők minden segédeszközt, könyvet vagy jegyzetet szabadon használhattak. Ezek az előírások mind a mai napig érvényben maradtak. A két legjobb dolgozat szerzője pénzjutalomban – első, illetve második Eötvös-díjban – részesült. A díjazott dolgozatok megjelentek – lehetőleg változtatás nélkül – a társulat tudományos folyóiratában a «Mathematikai és Physikai Lapok»-ban.