"A nomográfia a matematikának kótázott számolóábrák szerkesztésével foglalkozó ága. A mérnöki számítási igényekből a múlt században Franciaországban született. A magasépítmények, a közlekedési és az egyéb mérnöki létesítmények megvalósítása kiterjedt, azonos jellegű számítási munkák elvégzését tette szükségessé. Az a számítási pontosság, amelynek alkalmazása pl. a magasépítmények statikai számításánál szükséges volt, olyan volt, hogy a számolóábrák, az ún. nomogramok (a kótázott elemekből összetett függvényábrák) teljes mértékben megfelelő számítási segédeszközöknek bizonyultak, és lehetővé tették a számításoknak az akkori időkben szokatlanul gyors elvégzését. A nagyon nagy mennyiségű számítási munkáknál – pl. az acélszerkezetek méretezésénél – az időmegtakarítás hónap nagyságrendű volt. Azonban napjainkban is, amikor önműködő számítógépeket alkalmaznak, a nomogramok mint a több változós kapcsolatok ábrái, megőrzik fontosságukat. Olyan nagyon szemléletes, tájékoztató számítási segédeszközök, amelyeket kettőnél több változós függvényeknél semmiféle numerikus táblázat nem helyettesíthet. A nomogramok az önműködő számítógépek számítási programjának kidolgozásánál (az egyes számítási műveletszakaszok ellenőrzésénél) ellenőrzési segédeszközök. Az önműködő számítógépeket viszont a nomogramok automatikus megrajzolására lehet alkalmazni."
TERMÉSZETTUDOMÁNY / Matematika kategória termékei
Václav Pleskot: Nomográfia
Kiadás:
Budapest, 1968
Kiadó:
Kategóriák:
Matematika Tankönyv Műszaki vegyes
Terjedelem:
290 p.; 5 mell.
Kötésmód:
egészvászon