Reimann József: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika

Tárgyalásaink során valamilyen mérés végrehajtását, valamely természeti jelenség megfigyelését vagy egy fizikai kísérlet elvégzését közös névvel kísérletnek fogjuk nevezni. A „kísérlet” szót tehát a szokásosnál tágabb értelemben használjuk. Így például kísérletnek nevezzük: egy folyó vízállásának megfigyelését adott helyen és időpontban, bizonyos számú termék megvizsgálását, a selejtes darabok számának megállapítása céljából, egy telefonközpontba adott időtartam alatt beérkező hívások megszámlálását, egy játékkocka feldobását, stb. Valószínűségszámítási meggondolásaink
Során, csak olyan kísérletekkel foglalkozunk, amelyeknek kimenetelét a számba vehető feltételek nem határozzák meg egyértelműen, hanem többféle eredményük lehetséges. Az ilyen kísérleteket véletlen kísérleteknek nevezzük, a „véletlen” jelzőt azonban a továbbiakban nem fogjuk feltüntetni. Feltételezzük, hogy a vizsgált kísérleteket többször (elvileg akárhányszor) megismételhetjük, mert ha ez a feltétel nem teljesül, semmiféle valószínűségi jellegű megállapításnak nincs helye. A kísérlet kimenetele a maga egészében általában igen bonyolultan leírható objektum, ezért a kísérlet kimenetele rendszerint egy vagy néhány kiválasztott jellemző adatra vonatkozólag érdekel bennünket. A kísérlet különböző kimeneteleit tehát az általunk kiválasztott ismérv megkülönböztethető értékei képezik.