A régmúlt időkben élt egy nagy mesemondó, Ezópus, aki furfangos állatmeséivel úgy világított rá az emberi butaságra, ahogy a lámpás fénye betölti a szobát. Ma is nagy hatással vannak ránk könnyed, de bölcs meséi.
Egyformán szereti őket a gyermek és a felnőtt, mert miközben jót mulatnak rajtuk, a tanulságot – anélkül, hogy észrevennék – mélyen a szívükbe zárják.
Ezópus meséit átdolgozta Szabó Zsolt, Pannóniai Pesti Gábor fordítása alapján.