A budapesti Radiológiai Klinika. 1928-1978

Ahogy az idő homokóráján leperegnek az évek, úgy sárgulnak, morzsolódnak el azok a papírok, amelyek a budapesti Egyetemi Röntgenintézetnek, a Radiológiai Klinika és a radiológiai tanszék elődjének emlékét őrzik, írott dokumentumként egy olyan korszakból, amely mind távolabb került napjainktól. Kifakul emlékezetünk szövete és egyre kevesebb, vagy talán már nincs is élő tanúja a kezdeti időknek.
150 évvel azután hogy a budapesti egyetem alapjait Nagyszombatban lerakták, és Pázmány Péter elültette azt a magot, amelyből kiterebélyesedett előbb a Budapesti Egyetem Orvosi Fakultása, majd az önálló Orvosi Egyetem, úgy tűnik, hogy helyes és szükséges is valamilyen formában megörökíteni a Radiológiai Tanszék elmúlt fél évszázadának eseményeit. A tanszék története ugyanis része az egyetem történelmének, és az egyetem múltja része a magyar kultúra múltjának.
Ha az olvasó vesz magának annyi fáradságot és átlapozza ezt a könyvet, látni fogja, hogy radiológus elődeink milyen csodálatraméltó szívóssággal, mennyi gonddal-bajjal küzdöttek a radiológia elismertetéséért, többször a tanszék létesítéséért, fennmaradásáért, későbbiekben helyéért az oktatásban, az orvosképzésben, ismétlődően az elért eredmények megtartásáért, így például az egyetemi oktatásban, nem mindig sikerrel.