Ez a munka visszaadja zenetörténeti előadásaim gondolatmenetét. Felöleli azt az anyagot, amellyel hallgatóim az orsz. magy. kir. zeneakadémián két éven át foglalkoznak, azok számára pedig, akik az egyetemen speciális kollégiumok iránt érdeklődnek, bevezető az általános zenetörténeti ismeretekbe. Értékes és megbízható tételek, olyanok, amelyeket a régibb tudományos vizsgálatnak köszönünk, nem ejthetők el bizonytalan föltevések kedvéért. Viszont éppen a legutóbbi évek nyomozásai egy-egy korszakot vagy jelenséget egészen új oldalról világítottak meg. Ezekkel az eredményekkel számot kell vetnünk. A görög zene pontosabb kutatása, bizonyos középkori egyházi emlékek és trubadur-dallamok új olvasási módja, a firenzei tizennegyedik századbeli művészetnek - azt mondhatnók – fölfedezése, aztán a trienti kodexek, amelyek a németalföldi művészetet az eddigi forrásműveknél szélesebb alapon mutatják be: mindezekre utalni kellene, mikor a zenetörténeti munkálkodás mai irányairól és adatairól beszélünk. Minden fejezetben fölhívom a figyelmet ezekre az új tanulságokra. Az apró betűs jegyzetek kettős célra szolgálnak: vagy részleteznek, vagy elméleti és esztétikai magyarázatokat adnak. Nemzeti zenénk kialakulásának önálló kötetet szántam.
Budapest, 1911 február
A szerző