Cseplák György: Árulkodó ujjnyomok. Vallatóra fogott kőkori cserepek

˝A tudományok új eredményei csak akkor születhetnek, ha a kutatók lelkük, szellemük minden zugát a felismert kérdés megoldásának szolgálatába állítják. A szorgos munkával így létrehozott új eredményeknek pedig mindig szerteágazó mellékágai is vannak, melyek új utakra késztetik az ismeretlen felé vágyódókat. Így történhetett e kötet szerzőjével is, aki bőrgyógyász orvosként bonyolódott látszólag régészeti kérdések megoldásába. Szem előtt tartva, hogy a régészet történettudomány, csak módszerei, forrásai különböznek a hagyományos történetírástól, személyében egy újonnan születő segédtudomány apostolát tisztelhetjük. Hangsúlyozom, bőrgyógyász és nem régész. A felsorolt eredmények sajátos módszerrel létrehozott kultúrtörténeti újdonságok, melyek előbb-utóbb beépülnek a kutatói közfelfogásba. Több közhelyet vágnak sutba, hogy az egykori valóság egy-egy molekuláját megmutassák számunkra. Elődeink mindennapjainak pici szelete kerül górcső alá, hogy később ebből és sok más hasonló molekulából aztán összeálljon az egykori ember képe, mintha valamilyen titokzatos előhívóval fényképpé alakítaná a múlt letűnt árnyait. Az ördög a részletekben rejlik, nos, a szerző a múlt egyik mesterségének fontos apró részletekből űzi ki a titkokat rejtő gonoszt... (dr. Trogmayer Ottó)˝