Egeria útinaplója. Szentföldi zarándoklat a IV. századból

˝A IV. századtól kezdve tömegesen keresték fel a keresztények Jeruzsálemet és Palesztina többi szent helyét. Ebből a korszakból maradtak fenn az első beszámolók is a zarándoklatokról. Az első írásos beszámoló a 333-as évből való. Névtelen zarándok írta, aki Bordeaux városából származott. Bordeaux-ból Konstantinápolyon keresztül utazott Jeruzsálembe. 333 végén indult Konstantinápolyból, és ugyanezen év decemberében már vissza is tért ide. Leírásában a birodalmi itineráriumok szerint sorolja fel az összes állomáshelyet, a vendégfogadókat, megjelölve egymástól való távolságukat is. Jelzi a tartományok határait is. Szárazon sorolja fel Palesztina szent helyeit és a látnivalókat. Mindezekről hűvös tárgyilagossággal ír. Emellett egyedülálló jelentősége van annak a beszámolónak, amit Egeria Útinaplójaként ismerhetett meg a világ. Az Útinapló vagy Zarándoknapló évszázadokon át aludt egy töredékes kéziratban az arezzói kolostorban. Megtalálása előtt senki sem tudott a létezéséről. Nem is ismerhették a "szent helyekre" való látogatásról szóló beszámolót, legfeljebb csak egy bizonyos Valerius, és annak a szerzetesi közösségnek a tagjai, akiknek levelet írt, s abban beszámolt erről a műről? Az is igaz, hogy maga az Útinapló is emlegeti a zarándoknő "nővéreit", akiket meg akar ismertetni élményeivel, de ez lehet pusztán irodalmi formula is...˝