Legendavadászat. Szóbeszédek, tévhitek, átverések nyomában

˝Szóbeszéd, legenda, tévhit, átverések - ki hinné, hogy ezek mind komoly műfajok: a nemhivatalos hír-és álhírközlés fajtái. A sztorikat keringető eszközök mára már kibővültek az internettel, s általa érdekes új műfajokkal: manipulált képek, lánclevelek... Ha az olvasónak kedve támad kalandos utazást tenni az informálisan keringő történetek kaotikus világában, ez a könyv iránytűt ad a kezébe. Történetein végigvezetve két kérdést is választ kapunk: egyrészt, hogy vajon mennyi lehet igaz mindabból, amit az adott sztori állít, másrészt - és egészen biztosan ez a fontosabb kérdés - vajon miért állítja mindazt a sztori, amit? Miért nem apad az emberiség álhírtovábbító kedve, miért szeretjük elhinni a bizart, a kirívót, a hihetetlent? Vajon mit "intéz el" a pszichénk, amikor hiszünk a szóbeszédeknek s továbbadjuk őket? Milyen tanulság rejlik a nevetséges pechtörténetekben, a hátborzongató rémesetekben vagy az érzelmeinkre apelláló szélhámosságokban? Az emberek az információ jelentős részét mind a mai napig bizonytalan eredetű közlésekből szerzik. Mióta a világ világ, mindig létezett az informális hírcsatorna, és máig üzemel az agóra. A hajdani kocsmát, kispadot, vállalati büfét részben már felváltotta a blog, az sms, az e-mail. E fórumokon a száraz tényközlő híradásoknál nemegyszer jóval izgalmasabb és tanulságosabb életanyaghoz juthatnak hozzá a sztorizni szerető emberek, s a hallottakat később, ha sokszor nem is tudatoson, tényként mesélik el egymásnak. Talán épp maguk ruházzák fel azokkal a kis kiegészítőket, amelyektől a történet még hitelesebbnek hangozhat... Az újságíró szerzők - akik nem mellesleg a városi legendákkal foglalkozó internetes oldalt is szerkesztik - munkájuk során maguk is több olyan tévhitbe, példamesébe botlottak már, amiben legendavadász tevékenységük előtt még szilárdan hittek, nem ritkán előszeretettel mesélték baráti körben. De szégyenkezésre nekik sincs okuk, miként az olvasónak se, ha ennek az érdekes és szellemes könyvnek a végére érve rádöbben, hogy éveken át mesélt kedvenc történetei igazából a képzelet szüleményei. Ne hagyjuk, hogy az orrunknál fogva vezessenek, nézzünk a sztorik mögé a legendavadászokat követve!˝