Jordánszky Elek: Magyar Országban, 's az ahoz tartozó részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegyelem' Képeinek rövid leirása [Reprint]

Jordánszky Elek nevét a mai magyar művelődéstörténet többnyire csupán az általa megőrzött és róla elnevezett középkori nyelvemlék nyomán tartja számon. Ennek oka elsősorban az, hogy csak napjainkra születtek meg azok a tudománytörténeti és egyéb feltételek, amelyek egyszerre több kutatási terület érdeklődését is ráirányítják Jordánszky Elek életének és munkásságának eddig nagyrészt homályban hagyott területeire. Joggal vetődik fel a kérdés, melyek azok az átfogó társadalmi, kulturális folyamatok, amelyekbe az eddiginél mélyebb bepillantást nyerhetünk Jordánszky tevékenysége, ezen belül elsősorban a magyarországi Mária-kegyképekről szóló munkája révén, s hogy mi indokolja ennek a könyvnek az újrakiadását? Az 1830-as években pályája delelőjére ért katolikus főpapi réteg befolyásos tagjaként Jordánszky Elek átmeneti korszakot képvisel: a felvilágosult rendiség megerősödése, a romantika kiteljesedése és a kezdődő reformkor idején több szempontból konzervatívnak számító eszméket hirdet. Ebben a megvilágításban életének és tevékenységének vizsgálata lehetőséget kínál egyrészt szellemi beállítottsága különböző összetevőinek körvonalazására, másrészt az adott korban eltűnőben lévő régi és a lassan feltörekvő új eszmék, valamint ezek ellenhatásai eddig kevéssé ismert közvetítő csatornáinak, árnyalatainak és társadalmi hatókörének megközelítésére.