Nüsszai Szent Gergely: Nüsszai Szent Gergely művei

Nüsszai Szent Gergely ebben a kötetben közreadott írásai tükrözik szerzőjük szellemi alkatát: a bátyjára tisztelettel feltekintő fiatalabb testvért, aki azonban a Baszileiosz által felvetett témákat filozófiailag részletezve, elmélyítve adja elő. Ez világossá válik akkor, ha Baszileiosz rövidre fogott homiliáinak témáit összevetjük Gergely értekezéseivel. Az aszketikus tematikát is örökölte a bátyjától, a retorikát sem vetette meg, még ha időnként elítélően nyilatkozott is róla, amely azonban módott adott neki a népszerűsítő megfogalmazásokra, ha az ilyenek egyáltalán érdekelték a nüsszai püspököt. Felfogásukban a különbség világos: Baszileiosznál a „philoszophia” azonos a szerzetesi élettel, míg Gergelynél a „philoszophia” valójában a „theologia”. A három kappadokiai közül Nüsszai Szent Gergely teljesítménye a legjelentősebb a krisztológia területén, ám az Apollinarisz cáfolatára írt műve a legnehezebb olvasmányok közé tartozik, mert ellenfelének írása sem tartozik a legvilágosabb művek közé. Apollinarisz röviden, tömören, helyenként talán szándékosan kétértelműen fogalmazott. Gergely számos alkalommal megjegyzi, maga sem tudja, mit értett bizonyos kijelentésein Apollinarisz. Fontosnak tartottuk Nüsszai Szent Gergely liturgikus homiliáinak közlését, főként a húsvéti homiliákét, amelyek felkeltették a liturgiatörténeti kutatás érdeklődését is, hasonlóképpen értékelik Krisztus mennybemenetelére mondott beszédét.