Nyerges Ágnes: Viselkedjünk!

"Nem Önről szól a mese, hanem másokról. Mert Ön soha nem taszít oldalba senkit, sőt maga elé tessékeli a tolakodót. A liftben nemhogy füstöt nem fúj a nemdohányzó lakótárs képébe, ellenkezőleg – bocsánatot kér, hogy lélegezetet vesz. Soha nem emeli fel a hangját vak indulatból, hogy dühét az első „szájaügyébe” kerülőre töltse. Ellenkezőleg. Mentegetődzik, hogy feszült idegállapotban van. Soha nem hülyéz le senkit, tiszteli mások szokásait, még ha azokkal nem is azonosítja magát. Egyszóval úgy viselkedik, ahogy azt magamagával szemben másoktól is elvárja, tudva, hogy az „amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten” el nem évülő igazság. Van bennem félsz, hogy amit ebben a kötetben írok, falrahányt borsó lészen a hatását illetően. Ugyanakkor remény is pislákol bennem, hátha „megtapad a füle-falon egy-két borsószemnyi igazság”, aminek következtében néhányan figyelni kezdik – dehogy is magukat – a többieket. A T. olvasó jóindulatát kérve, tisztelettel: Nyerges Ágnes"