Hegyi Lóránd: Utak az avantgárdból. Tanulmányok kortárs művészekről

A ​huszadik század alighanem egyik legjelentősebb művészi korszakváltása zajlott le világszerte az elmúlt másfél évtizedben. E korszakváltást számunkra különösen érdekessé teszi az a körülmény, hogy a magyar művészetnek hosszú idő után először volt módja a világ nagy kulturális központjaival egyidőben végrehajtani az avantgárdból a transzavantgárdba vezető fordulatot. A művészetről való gondolkodás, a kortárs képzőművészet jelenségeinek feldolgozása és értelmezése ugyanakkor némiképp késlekedett. Hegyi Lóránd, miután két tanulmánykötetben (Új szenzibilitás, 1983; Avantgarde és transzavantgarde, 1986) felvázolta az avantgárdot felváltó, a szemünk láttára bontakozó korstílus elméleti alapjait és esztétikájának jellemző vonásait, új könyvében most egyes alkotók életművét veszi szemügyre. Willem de Kooningtól Malcom Morley-ig, Maurer Dórától, Keserü Ilonától, Nádler Istvántól Pinczehelyi Sándorig és Szirtes Jánosig huszonnégy magyar, olasz, angol, amerikai és francia képzőművészről olvashatunk világos, érthető, szemléletes stílusban megírt pályarajzot ebben a könyvben. Az Utak az avantgárdból hézagpótló könyv, hiszen a benne szereplők legtöbbjéről az olvasó hiába keres magyar nyelven hozzáférhető irodalmat. A válogatás eredményeként a könyv ugyanakkor körképet is nyújt a – nem is csupán magyar – képzőművészet mai állapotáról, legfontosabb tendenciáiról. Képzőművészetről lévén szó, minden beszéd hiábavaló, ha nincs ott mellette a látvány. A könyv tízegynéhány színes reprodukciója a Hegyi Lóránd által bemutatott magyar képzőművészek munkáiból ad ízelítőt.